Napelemet minden házra

Termékdíjkötelessé válnak a napelemek

Az elektromos és elektronikai termékek - így a napelemek is - használatuk befejeztével veszélyes hulladéknak minősülnek függetlenül attól, hogy működésük alatt környezetbarát elemek voltak-e. Az Európai Unió pedig szigorú szabályokat ír elő az e-hulladékok gyűjtésére, hasznosítására, amely nagyon költséges - indokolta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a környezetvédelmi termékdíj kiterjesztését a napelemekre is. (MTI)

Az MTI kérdésére a tárca kifejtette: egy-egy terméknél nemcsak azt kell nézni, hogy működése közben milyen szerepet tölt be, hanem azt is: mi történik vele azután, ahogy hulladékká válik. Az EU vonatkozó irányelve az úgynevezett e-hulladékok közé sorolja, a szórakoztató elektronikai berendezésekkel egy kategóriába helyezi a napelemet és a napcellát is. A termékdíjról szóló törvény módosítása átülteti a magyar jogszabályokba az EU irányelvi besorolásait - tették hozzá.

Az FM közleménye kitér arra: a termékdíjköteles termékek köre nem csupán a fotovoltaikus elemekkel bővül, valamennyi olyan elektromos és elektronikai berendezésre vonatkozik, ami az irányelv hatálya alá tartozik.

A Földművelésügyi Minisztérium közölte: az uniós irányelv ehhez a termékkörhöz határoz meg begyűjtési és hasznosítási arányokat, amelyek minden tagállamra, így Magyarországra nézve is kötelezőek. 2016-tól a tagállamoknak a területükön értékesített elektromos és elektronikus berendezések 45 százalékának megfelelő mennyiségű e-hulladékot kell begyűjteniük, 2019-től ez az arány 65 százalékra nő. Ez a nagyon magas arány a hasznosítást költségessé teszi, ráadásul ezek a berendezések rendkívül sokféle anyagból állnak, ami tovább drágítja a hasznosítást.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes január 12-én jelentette be, hogy törvénymódosítást kezdeményez azzal a céllal, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések mentesüljenek a termékdíj-fizetés alól.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség január 11-én tette közzé a honlapján, hogy januártól minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami - számításaik szerint - mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői mind újrahasznosíthatók.

Január 12-én a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) a napelemek termékdíjának eltörlését vagy csökkentését javasolta, és úgy vélte, hogy a napelemekre a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában kivetett termékdíj magas mértéke nem indokolható.

A MANAP felidézte: az EU elektronikushulladék-kezelési irányelve alapján a tagállamoknak gondoskodniuk kell a napelemek visszavételéről és ártalmatlanításáról azok - 25 év feletti - várható élettartama végén. Magyarország úgy ültette át az irányelvet a magyar jogrendbe, hogy környezetvédelmi termékdíj fejében központi újrahasznosítással vállalta a hulladékok ártalmatlanítását. Az ezért előre fizetendő díj, amely Magyarországon 114 forint kilogrammonként, 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztaltnak, ami hátrányos megkülönböztetést jelent az amúgy is leszakadóban lévő magyar napelemes zöldáram-termelésnek.

A MANAP közleményéből kiderül: a nemzetközi gyakorlatban legtöbbször nonprofit szervezetek útján biztosítják a gyártók saját termékeik élettartam végén történő visszavételét és ártalmatlanítását. Az ezen szolgáltatásért fizetett díjak a mostani magyar szabályozás töredékét teszik ki, figyelembe véve azt is, hogy a napelemek alapanyaga értékes újrahasznosítható anyagokat, egyebek mellett alumíniumot is tartalmaz. A díjakat hosszú évekig elkülönítetten kezelik, hogy a napelemek élettartamának végén a megfelelő fedezet a szükséges feladatokra rendelkezésre álljon. Megfontolandó, hogy a jelenlegi magyar rendszer „adóztató” jellegű szemléletmódja helyett az ilyen hosszú élettartamú termékek esetében ezt a modellt vegye át a magyar szabályozás - olvasható a tájékoztatásban.

A most kivetett termékdíj napelemenként 2100-2300 forint, ami a nagykereskedelmi árak 5 százalékos emelkedését jelenti - írja a MANAP. A lakossági végfelhasználóknak a termékdíj után a 27 százalékos áfát is meg kell fizetniük, ami egy átlagosnak mondható 3,5 kilowattpeak (kWp) méretű családi házas, 14 napelemet tartalmazó rendszer esetén mintegy 40 ezer forint többletkiadást jelent.

Az egyesület szerint nehéz helyzetbe kerültek azon támogatási forrásra pályázók - jellemzően önkormányzati intézmények - és kiserőmű-beruházók, vagy már a kivitelezésre leszerződött szakcégek is, akik tavaly elindított projektjeik során még nem számoltak a termékdíj költségével. Pályázatos projektek esetében 300-400 ezer forint, kiserőművi projekteknél akár 4 millió forint váratlan többletköltséget is okozhat az új termékdíj - hívja fel a figyelmet a MANAP közleményében.

A napelemekre kivetett termékdíj visszavonását követelte korábban az LMP, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, a PM, a Jobbik és a DK.

4 paksnyi napenergia a ködös Albionban

Példát mutat arra, milyen változások zajlanak az áramtermelésben, az a tény, hogy még a ködös, felhős, esős időjárásáról ismert Nagy-Britanniában is négy százalékra nő a napenergia súlya az elektromos energia előállításában 2020-ra. Négy paksi erőműnek megfelelő napenergia-kapacitás épül ki öt év alatt.
Nagy-Britanniában az évtized végére négy százalékra nő a napenergia súlya az elektromos áram előállításában - idézte a BBC a londoni kormány közleményét. A napelemek árának zuhanása lehetővé tette, hogy a kormány felfelé módosítsa ezzel kapcsolatos előrejelzését - jelentette ki Ed Davey energiaügyi miniszter. A kedvező változás hozzájárult ahhoz, hogy a kormány úgy döntött: visszavonja a nagy napenergia-kapacitások kiépítéséhez adott állami támogatások nagyját. Az ágazat képviselői persze tiltakoznak ez ellen, úgy vélik, hiba, pontosabban túl korai ennek a segítségnek a megvonása. London azzal érvel, hogy az elmúlt években 70 százalékkal esett a napelemek ára - nem kis részben annak köszönhetően, hogy kínai üzemek kapcsolódtak be a tömegtermelésbe -, miközben a világ országaiban kiterjedt támogatásokkal ösztönzik a zöldenergia terjedését, ami óriási piacot teremtett az ágazatnak.
Beruházási tüske
Emiatt vonják vissza a viszonylag - a háztetőkre szerelt panelekhez képest - nagy, öt megawatt kapacitás feletti napelemfarmok állami támogatását március végétől. Ezzel viszont rövid távon beruházási csúcsot idéztek elő, ugyanis a fejlesztők igyekeznek a kritikus dátum előtt befejezni erőműveiket, hogy még jogosultak legyenek az állam pénzére. A Solar Trades Association szakmai szervezet szerint annyi új rendszert telepítettek a cégek három hónap alatt, mint 2014-ben összesen. A szervezet ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy várhatóan 80 százalékkal vissza fognak esni a beruházások, mivel támogatások nélkül a napelemfarmok egyelőre - legalábbis a ködös Albionban - nem versenyképesek a gáz- és szénerőművekkel. Még néhány évig, talán öt évig szükségünk van a támogatásra, hogy pariba kerüljünk a hagyományos energiatermelőkkel - mondta Leonie Greene, a Solar Trades Association szóvivője.
A panelek ára csak a farmok kiépítési költségének 35 százalékát adja, a kiadások nagyja a telepítésre megy el, amely csak akkor faragható le, ha kellően kiterjedt hálózattá válik az országban a napenergia-ellátó rendszer. A kormány döntése a támogatások visszavonásáról elveszi a fejlődés lendületét, és kitolja azt az időpontot, amikor a tiszta energia ára a hagyományos módon termelt áram árára csökken.
Máris felnőtté vált?
Davey viszont az elmúlt időszak zöldenergia-tenderei alapján úgy látja, hogy a napenergia máris felnőtté vált. A két legolcsóbb áramszállítási ajánlat napelemeket használó vállalkozástól érkezett. A miniszter a BBC tudósítása szerint teljesen el van ragadtatva a fejlődéstől. Ez csodálatos az emberiség számára - lelkendezett Davey. Háromszázmillió indiai él elektromos áram nélkül és fekete Afrikában drámai lehet a hatás - utalt arra, hogy a napenergia mindig olcsóbb lesz ott, ahol erős a napsütés, mint ott, ahol folyton esik az eső. Az energiaügyi miniszter arra számít, hogy 2020-ra 14 gigawatt napenergia-kapacitás (a paksi atomerőmű termelési képességének hétszerese) lesz Nagy-Britanniában szemben a mostani öt gigawattal. Ezzel az áramtermelésben közel négy százalékra emelkedik az új energiaforrás aránya a jelenlegi 1,5 százalékról. A rákövetkező évtized további gyors fejlődést hozhat.
A napelemek árcsökkenését kihasználva a zöldenergia más ágazataihoz akarják átcsoportosítani az állami támogatásokat - tette hozzá, hogy enyhítse a döntést érő bírálatokat. Greene szerint azonban ezzel a kormány bizonytalanságot teremtett a piacon - azért alakult ki az év elején a beruházási tüske, mert a vállalkozások nem tudják, mire számíthatnak később a kormány által rángatott piacon. Az ágazati szakmai szövetség szóvivője idézett egy korábbi kormányzati véleményt, amely szerint 2020-ra 20 gigawattra mehetne fel a napenergia-kapacitás, ha London látná a dologban rejlő lehetőségeket. A kormányszóvivő nemrégiben adott tájékoztatása szerint 650 ezer napelemrendszer üzemel Nagy-Britanniában, figyelembe véve a magánházakra felszerelt paneleket is.

forrás: www.greenfo.hu

A felkelő (nap)elem háza

Sanyo Sohasem unatkozom, és nem gondoltam arra, hogy munkahelyet váltsak – vallja Masato Nishikuni, a Sanyo Hungary Kft. japán ügyvezető igazgatója. Tisztában van a versennyel, a minőséggel és a felelősséggel. Megbízhatóan hűséges a céghez.
Az európai és amerikai fejvadász cégek minden bizonnyal csodálkoznának Masato Nishikuni véleményének hallatán. Hová lenne akkor a nagyobb kihívást és magasabb fizetést kereső, tehetséges menedzserek állandó mozgása és az ebből keletkező jutalékuk? Az ügyvezető a tradicionális japán mentalitást képviseli Magyarországon is. Azt tapasztalta ugyanakkor, hogy már a szigetországban is erőteljesen beindult a cégek közötti munkaerőmozgás, amely nyugaton már általános. A legtehetségesebb munkatársakat nagyobb juttatásokkal, ígéretekkel próbálja a konkurencia elcsábítani. Ő még ahhoz a generációhoz tartozik, amelynél a munkavállalói hűség egy életen át tart.

Háromszáz új munkahely El kell ismerni, hogy Masato Nishikuninak és munkatársainak munkaszeretete, szorgalma, precizitása, környezettudatos szemlélete sikerhez vezet. Januárban kezdték meg a tömeggyártást a dorogi harmadik napelem-összeszerelő üzem mindkét gyártósorán. A beruházással a cég háromszáznál több új munkahelyet létesített. Az idei bővítéssel az üzem elérte az 1170 fős létszámot, és a Sanyo csoporton belül a legnagyobb napelempanel-összeszerelő vállalatnak számít. Az új egység belépésével a duplájára emelkedik a Sanyo Hungary termelési kapacitása, és eléri az évi 315 megawattot. Ezzel a Sanyo napelemüzletágának éves összteljesítménye globálisan 680 megawattra emelkedik. Itt szerelik össze a világ jelenleg leghatékonyabb napelemmodulját, melynek energiaátalakítási aránya 21,6 százalék, a modul teljesítménye 240 watt. A terméket a müncheni kereskedelmi központon át Európában értékesítik.

A gazdasági válság sújtotta Magyarországon mostanában nagyon ritka az ilyen mértékű fejlesztés. A 4,5 milliárd forintos beruházást az Európai Unió és a magyar költségvetés közel 900 millióval segítette. A gyáregységet egy korábbi csarnokból alakították ki kilencezer négyzetméteren. A technológiai fejlesztés értéke meghaladja a 3,7 milliárd forintot. A Sanyo első magyarországi gyára 1999-ben épült fel a Dorogi Ipari Parkban, légkondicionálókat készített, valamint mobiltelefonok és kéziszerszámok akkumulátorait, tölthető elemeket.
A pár kilométerre található esztergomi Suzuki-gyárhoz hasonlóan a Sanyo-üzemhez is buszokkal viszik a dolgozókat a dorogi kistérségben, illetve az esztergomi Mária Valéria hídon keresztül a felvidéki településekre. Az új munkatársak felvételénél előnyt jelent a megbízhatóság és a kézügyesség.
Japán életút Masato Nishikuni fiatalon elkerült otthonról. Az Oszakai Egyetemen szerzett mérnökdoktorátust, majd 1982-ben helyezkedett el a Sanyónál. 1994-ig a cég napelem-kutatási és -fejlesztési részlegének a mérnöke volt. Ezt követően léptették elő technológiai, majd termelési menedzserré. Dorogon 2005-ben kezdődött meg a napelemmodulok összeszerelése. Ő irányította a Solar I csarnok termelését. A Solar II 2007-ben kezdte meg a gyártást, és ez év januárjától teljes kapacitással termel a Solar III is. Masato Nishikuni 2009-től a Sanyo Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Szereti a kihívásokat, bízik termékében, tudja, hol tart a konkurencia. Az olaj- és gáztartalékok csökkenésével párhuzamosan a napelempiac további bővülésére számít. Elsősorban Németországban, Skandináviában, Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Benelux államokban. A legközvetlenebb munkatársai közé japánok és magyarok egyaránt tartoznak.

Fényes világcsúcs A dorogi Sanyo-gyár szinte teljes kapacitását a külföldi kereslet, főleg a német piac határozza meg. Az üzem termelési kapacitásának értékesítését, logisztikai és marketingstratégiáját a müncheni értékesítési központ irányítja. A Sanyo gyártja jelenleg az egyik leghatékonyabb, fotovoltaikus napelemet, amely a visszavert fényt is hasznosítja, árnyékban is működik. A vállalat 2007-ben a világ napelemgyártói között a 10-11. helyet foglalta el, 2012-re az első négy közé szeretne kerülni. Néhány hónapja döntötték meg saját világrekordjukat, s hogy mivel? A praktikus méretű, kristály-szilikon típusú napelemek átalakítási hatásfoka terén, amely eddig 22,3 százalék volt, most viszont már 23 százalék.

Ambiciózus fiatalok Az ügyvezető úgy látja: a friss diplomás japán mérnökök legnagyobb álma, hogy karrierjük során gyáregységeket, divíziókat irányítsanak. Túlnyomó többségük szeretne vezető lenni. Céljuk, hogy a választott cégük ranglétráján folyamatosan egyre feljebb kerüljenek. Ezzel teljesül be ifjúkori álmuk. Tapasztalatot szerezve, szorgalommal, tisztességgel, munkaszeretettel, kreativitással és társadalmi szerepvállalással viselni a cégvezetés felelősségét. Természetesen mindezt a dolgozók és a munkafolyamat iránti maximális odafigyeléssel és tudással. Így az egy cégcsoportnál eltöltött munkavállalói életpálya során folyamatosan új kihívásokat kapnak. A vállalat és munkatársa úgy működnek, hogy kölcsönösen gondját viselik egymásnak.

Munka és szerénység Masato Nishikuni hétköznapokon reggel héttől este hétig bent van a cégnél, közvetlenül részt vesz a gyártás irányításában. Teszi a dolgát. Rendkívül szerényen beszél magáról és terveiről. Irodáját nem a bőrfotelek és az értékes festmények jellemzik, hanem a használhatóság. Hozzáértő menedzseri gárdával veszi körül magát, de a döntés és a felelősség az ő kezében van. Néha hétvégén is be kell jönnie, de ez ritka. A szombatot „kötelezően” feleségével tölti bevásárlással, pihenéssel. Sportolni nincs sok ideje. Úgy érzi, egy kicsit elszigetelt világban él. Néha meglátogatja a magyarországi japán üzleti klub rendezvényeit, és szívesen golfozik honfitársaival is.

Tervek Az ügyvezető még nyugdíjazása előtt szeretné a Sanyo csoport szolárüzletágán belül a dorogi üzemet stratégiai központtá fejleszteni. Ez újabb beruházásokat jelentene az elkövetkezendő években. A japán üzletember büszke a dorogi vállalatra. Úgy tartja, ami az ő sikere, az a cég sikere is egyben. Ezért a Magyarországon ajándékba kapott emléktárgyait kiállította az irodaépület bejárati csarnokában.

forrás: www.vg.hu

Napenergiával is hűtik a génállományt

Közel 200 napelem-modulból álló kiserőművet épít ki hazánk legnagyobb magbankja, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ. A NöDiK 39 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló beruházása évi 53-54 MWh elektromos energiát termel majd, mely évi 2 millió Ft megtakarítást jelent az Intézménynek.
Az Európai Unióban 2005 és 2013 között a 36-szorosára nőtt a csúcsidőszakbéli fotovoltaikus (azaz napelemes) energia-termelés. Magyarországon ez a növekedés 75-szörös. Az azóta is folytatódó trendbe illeszkedik a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) mostani beruházása. A gyönyörű, majd 100 hektáros védett területen, a Tápiószelei Agrobotanikus Kertben elhelyezkedő intézmény hazánk legnagyobb génbankjaként a termesztett és a vad növényfajok magvainak, szaporítóanyagainak hűtött formában való megőrzésével foglalkozik. Az akár száz évig is életképes magok kutatási, nemesítési és természetvédelmi céllal használhatók fel – egy esetleges katasztrófa után például innen újra lehet telepíteni a védett növények vad populációit. A központ munkatársai számára mindig is fontos volt a természeti környezetünk megőrzése, ennek szellemében kezdtek bele egy új fejlesztésbe.
A NöDiK egyrészt csökkenti az ökológiai lábnyomát, másrészt éves szinten közel 2,1 millió forintot is megtakarít majd áramszámlájából a 192 napelem-modulból álló kiserőműnek köszönhetően. A Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) 39 millió forintos támogatásából megvalósuló beruházás eredményeként a NöDiK elektromos ellátásának legalább egy hatod része megújuló energiabázisra áll át. A hűtőtárolók két épületének tetején kiépítendő 48 kWp teljesítményű napelemes kiserőmű várhatóan évi 53-54 000 kWh elektromos energiát termel majd az intézet számára. Az energiaellátás biztonságát az áramszolgáltatóval együttműködő villamos rendszer garantálja. Az innovatív, energiatakarékos és környezettudatos beruházás illeszkedik a NöDiK nyáron megnövekedő hűtési igényéhez, amikor a legtöbb napsütés, azaz a legnagyobb villamos teljesítmény várható.
„A NÖDIK legnagyobb villamos energia felhasználása a magtároló kamrák hűtésére kell. Adódott a lehetőség az Új Széchenyi Terv keretein belül napelem telepítésére pályázni, amit elnyertünk. A napelem megújuló és tiszta energiát termel, környezetbarát eszköz. Nincsen mozgó alkatrésze, rendkívül megbízható, a várható élettartama több évtized. Könnyen telepíthető és a karbantartási költsége minimális” - jelentette ki Baranyi József, az intézmény munkatársa.

További információk...

Pályázatok és saját bevétel kell a fejlesztésekhez

Nagymányok legutóbbi, február 12-én tartott tanácskozásán elfogadta a nagymányoki képviselő-testület a város 2015. évi költségvetését.

A mérlegfőösszegben szereplő 255 millió 547 ezer forinttal kapcsolatban Karl Béla polgármester megjegyezte: a forrás az önkormányzat működtetése mellett csupán a kötelező feladatok ellátására elegendő. Fejlesztésekre, vagy éppen a település augusztusi, ezer éves jubileuma alkalmából szerveződő programsorozatra már nem tudtak elkülöníteni ebből. A városvezető hozzátette, akárcsak az eddigiekben, a jövőben is igyekeznek pályázatokból, valamint saját bevételekből plusz forráshoz jutni a település szebbé, élhetőbbé tétele érdekében.

A költségvetés mellett többek között a helyi közművelődési központ igazgatói posztjára kiírt pályázatok elbírálását is napirendre tűzték. Egy induló volt, azonban a jelentkező nem felelt meg a pályázati kritériumoknak, így végül arról határozott a testület, hogy átmenetileg továbbra is a jelenlegi vezető irányítsa az intézményt.

Ugyancsak az előterjesztések között szerepelt a város több épületét érintő napelem rendszer telepítéséről szóló döntés. Karl Béla emlékeztetett: két évvel ezelőtt már csatlakozhattak volna egy ehhez hasonló, de csupán ötven százalékos támogatási intenzitású programhoz. Akkor többen sérelmezték is, hogy ezt nem tették meg. Azonban – mint fogalmazott – az idő őket, döntésük helyességét igazolta, mert a mostani program közel száz százalékos támogatást biztosít számukra, hogy az önkormányzat, az óvoda, a konyha, illetve a szociális intézmény tetejére napelem rendszert telepítsenek közel 29 millió forint értékben. Kérdésünkre elmondta, ahogy az időjárás engedi, nekilátnak a munkának, mert májusra el kell készüljön a fejlesztés.

További információk...

A kormány nem kíméli a napelemeket

Egy kormányhatározat miatt több száz olyan uniós projekt sorsa pecsételődhet meg, amelyek révén napelemes rendszereket telepítettek volna kórházakra vagy önkormányzati épületekre. A módosítás miatt ugyanis a nyertes pályázóknak vagy a beruházóknak olyan pluszkiadásokat kellene vállalniuk, amelyre vélhetően csak kevesen lesznek képesek.

Hatvanegy pályázó összesen 9 milliárd forintot nyert még tavaly ősszel a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) költségvetési intézményeknek kiírt napelem pályázatán. Döntően kórházak kaptak jellemzően 100 és 200 millió forint közötti támogatást, de például a bajai, a gyulai a gyöngyösi, vagy a tatabányai kórház mellett a nyert még a szegedi fegyház és börtön, a Baranya Megyei Kormányhivatal, a Szent István Egyetem, a Nógrád megyei Rendőr-kapitányság vagy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem is.

Ezek az intézmények most éppúgy gondban vannak, mint az a több mint 480 önkormányzat, amelyek között 16 milliárd forintot osztottak szét egy másik KEOP-pályázaton. Ennek a két pályázatnak ugyanis tavaly december 29-én megjelent határozatában a kormány úgy módosította az egyik fontos kitételét, hogy amiatt akár több tízmillió forinttal is csökken a beruházások támogatása. Az új rendelkezés konkrétan a fajlagos bekerülési költséget állapítja meg az eredeti kiírásban szereplő 700 ezer forint/kW helyett 500 ezer forint/kW-ban. Úgy tudjuk, emiatt már több kórháznak is jelezték, hogy 10–20 millió forinttal mérsékelik a pályázati támogatást. Az érintett intézmények a fenntartó Gyemszihez fordultak, pótlólagos forrást kérve a beruházásokra, ám egy lapunk birtokába került válaszlevél szerint erre nem számíthatnak. Ehelyett a Gyemszi azt javasolja, indítson új közbeszerzési eljárást az az intézmény, amelyik nem képes önerőből előteremteni az 500 ezer forint/kW feletti költségeket.

A Gyemszi szerint a kormányhatározatot egy tavaly év végi európai bizottsági audit tette indokolttá, amely megállapította, hogy a pályázati kiírásban szereplő fajlagos nettó költségszint jóval meghaladja a reális piaci árakat. (A Miniszterelnökségtől is kértünk indoklást, de az lapzártánkig nem érkezett meg.)

„A nettó 700 000 forint/kW beruházási költség valóban magasabb a nagyjából 500 ezer forint/kW körüli átlagos európai piaci árnál, jóllehet országonként eltérő, milyen pluszköltségekkel kell számolni – mondta érdeklődésünkre a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Magyarországon ilyen például a januártól a napelemekre és inverterekre kivetett termékdíj, valamint az országos tűzvédelmi szabályzat hatályba lépésétől, március 5-től kötelező tűzvédelmi kapcsolók – sorolta Kiss Ernő . Már ez a két tétel alaposan, egy főiskola vagy közepes kórház 50 kW-os kiserőműve esetében mintegy 3–4 millió forinttal megdrágítja a napelemes rendszereket kiépítését. A kivitelezők is igyekezni fognak, hogy ezek a beruházások sikeresek legyenek, de ekkora pluszterhet sok esetben nem tudnak vállalni – közölte Kiss Ernő. Mivel pedig egy ilyen helyzetre a megrendelők sem készültek fel, felbonthatók a vállalkozási szerződések. Így viszont számos beruházás eshet kútba – vélekedett.

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat